- Leányzó, ha felcseperedtél és nyiladozik szíved, csinoskodjál, csöngetyűzködjél, szépen nézz a legényre.
2.Ha kedvedre való, beszéljen hozzá szemed, szóljon hozzá tested mozdulata. Vezesd beszédre, szólaltasd meg! Szavai elárulják, mennyit ér, milyen. Ha parancsolgatva szól, tágíts mellőle - nem jó hím, hitvány ember.
3. Te magad mosakodjál naponta, virágzásodkor, naponta többször is. Mindenekelőtt alfeledet tartsd tisztán. – Ez a férfira is érvényes.
4. Várd el a legénytől szép szavakkal udvarlását. Keresse kedvedet. Ha neked, leánynak nem gazsulál szép szavakkal, vagy csak fukarkodva, akkor neked, a feleségnek még annyira sem keresi kedvedet!
5. Ha csak nem málé, nem tud kinyögni semmit. Az ilyen legény meg annak a leánynak való, aki könnyen szikrázik sok felé. Az ilyen mamlasz férj mellett szikrázhat kedvire.
6. Az ékes szó magában nem sokat ér, ezért kísértsd meg a legényt többször is! Mutassa meg, mennyire bátor, mennyire szavahihető, mennyire esendő szívű, könyörületes.
7. Ha a legény csak babrál rajtad, orcád ékességére, szemed ragyogására ügyet sem vet, nem kérdi, mint vagy evvel, mint vagy avval, óvakodj tőle, mert nem tégedet akar, csak testet.
8. Ne feküdj füttyre! Akkor se, ha már a fene esz érte, mert kevés férfi érti fiatalon, hogy mi szökteti kapubálványra a görgő macskát! Csak akivel értelmesen váltod a szót, annak mondhatod, gyere, mert nem bírom tovább! Az ilyen legény értelmes és érzelmes. Ilyen kevés akad.
9. Vigyázz az anyámasszony-katonája legénnyel! Akit az anyja ugráltat, nem sokat ér, az gyáva férfi. Aki az anyja szavára házasodik, az nem feleséget vesz, hanem szolgálót az anyjának! Minden rossz férjért egy anyát kellene eldöngetni! A fiakat anyjaik, öreganyjaik rontják el. Ezek azt hiszik a nőstény őértük teremtetett, hogy szolgálná őket.
10. Aki igazán szeret, az körülötted sarkantyúzik éjt nap, az megvall és büszke rád!
11. Ne feküdj mosdatlan férfi alá! Ha annyi fáradságot sem vesz, hogy tehozzád tisztán járuljon, méltatlan öled gyönyörére! A piszkos ember nem csak piszkos. Annak lelke is sivár, esze járása pedig egyszerű.
12. A vihorászó férfi nem áhítattal nyúl hozzád. Az vagy éretlen, vagy romlott, vagy barom. Az ilyen neked esik érzéketlenül, nem tud bánni testeddel, nem érti lelked óhaját. Az efféle, ha a legelső volt, kedvedet szegheti örökre! A jóravaló férfi átgondolja, hogy te más vagy, nőstény, de ember, miképpen ő hím, de ember.
13. Templomos meg istenfélő legény nem ugyanaz. A jóravaló férfi benned keresi üdvösségét, általad és veled igyekszik ISTEN-hez!
14. Csalafinta TEREMTŐ lépre csalta teremtményeit! Fene eszi őket, így nemeznek. Mert nem a gyerek iránti vágyért áll meg a nőstény hímjének, hanem azért szaporodik, mert megáll!
15. Szüzességed nem vagyontárgy, nem is harmatos lelked bizonysága. A fehércseléd szűzen is lehet kurva. A szív meg lélek tisztaságán múlik, ez-e, az-e.
16. Ne csúfold legényedet, ha fölsül lábad közén! Ha igen vágyott rád és végre megkap, torkában verhet szíve - bizony csúfra juthat! Ügyetlenség, türelmetlenség is ebbe sodorhatják. Azt követően ha nekirugaszkodik, már előző kudarcának félsze is benne rág. Légy ezért hozzá türelmes, nyugtatgasd szép szavakkal.
17. Ha hetedik izromban sem jut be, az gondra ad okot. Beteg, hitvány, vagy málé.
18. A nagy melák is lehet hitvány, a cingár is fenemód tehetős. Nézd ezért a férfi lábát! Ha izmos lábú, kemény, de nem nagy farú, az jó jel.
19. Inkább másod-harmadmagaddal legyél valódi férfi szeretője, felesége, mint egyes egyedül valamiféle hitványé, mert az nélkülözni tud, mint nőstényt, ennek okáért nem tart sokra. Csak dolgos kezed vonzza, mert tudja, az anyja nem él örökké. Ha mégis nemz, hitvány ivadékot.
20. A háztűznézőbe járó férfit nem azért etetik, mert fognák! Hanem hogy megtudják, milyen evő. A rossz evő, válogatós, turkálós férfi nehéz ember, rossz hím, nem állja helyét sem az asszony lába között, sem a kasza nyelén.
21. Ha csalódtál egy, két, vagy több férfiban, ne rökönyödj meg a férfiállat gyűlöletében!
22. Ha elhagytak, gondold meg, mit hibáztál te magad, ha becsaptak, gondold meg, nem méltatlanokhoz ereszkedtél-e.
23. Sohase általánosíts! Semmiben! Ha egy jóravaló legénnyel mégsem tudtok összegyalulódni, menjetek széjjel békével.
24. Előbb-utóbb minden zsák megtalálja a maga foltját, csak ne kapaszkodj, ne csüngj, mert akkor elfut tőled mindvalahány!
Forrás: Néphagyományunk/Máté Imre: Yotengrit 1. - A rábaközi tudók (sámánok) szellemi hagyatéka
