Weöres Sándor: Arcom az arcán…
Arcom az arcán barna hajam árad szőke hajába kopár emlőit paskolja zuhogva szívem kormos fekete mancs ráfaragva fehér márvány derekára kettéhasadt combjára beleim csavarodnak hasa kristály csésze tele vérrel fenn a villámló zivatar lenn a tenger kígyózva összefonódva…