A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a szexuális álmok gyakoriak mindkét nemnél, ugyanakkor a tartalmukban eléggé különböznek. Legtöbbször szexuális vágyaink kifejezői, de előfordulhat, hogy az erotikus tartalmú álomnak semmi köze a szexhez: ilyenkor emberi kapcsolatainkról árulkodnak.

 A Bright Side oldalon nemrég megjelent egy lista a legfontosabb ajándékokkal, amelyeket senki mástól nem kaphatnak meg gyermekeid, csak tőled...

–

1. Pozitív megerősítés

Néha egy megerősítő szó is elég, hogy egy egész élet megváltozzon tőle. Légy hát biztos abban, hogy a gyereked tudja, milyen nagyra becsülöd őt, és persze ezt fejezd is ki minden egyes alkalommal felé, amikor csak tudod.

2. Puszik és ölelések

Talán láttál már olyan szülőt, aki azt mondja a gyerekének: „túl nagy vagy ahhoz, hogy puszit kapj”. Ugye, te is dühös voltál rá?! Tudd, hogy a gyereked soha nem túl nagy ahhoz, hogy fizikailag is kifejezd számára, mennyire szereted, becsülöd, és milyen nagyra tartod. (Ha ő kéri, hogy ne puszilgassák, az más.)

3. Közös étkezések

Amikor együtt eszünk, akkor általában olyan dolgokról is szót tudunk ejteni, melyekről máskor nem. Az a család, amelyik együtt eszik, jó eséllyel együtt is marad.

4. Humorérzék

Nevess együtt a gyerekeiddel! Az ő örömükre… és a sajátodéra.

5. Képesség arra, hogy bármiben megláthassa a szépet

Segíts a gyerekednek abban, hogy megtalálja a szépet bármiben… és bárkiben, akivel találkozik.

6. Lehetőség a hibázásra

A gyerekek gyerekek. Ettől olyan szórakoztatóak… és persze emiatt igénylik a türelmedet is. Adj a gyerekednek lehetőséget arra, hogy felfedezze a világot, megtapasztalja azt, és persze arra is, hogy ne legyen tökéletes.

7. Állandóság

A család és az otthon állandósága az az alap, amire a gyerekek az életük hátralévő részét építeni tudják. Tudniuk kell, hogy hol van a helyük a családban, kiben bízhatnak meg, és ki az, aki törődik velük.

8. A vágy arra, hogy nagy dolgokat vigyenek véghez

Bátorítsd a gyerekedet arra, hogy merjen nagyot álmodni! Cserébe többet érhet el, mint amit valaha is lehetségesnek gondolt volna… és valószínűleg annál is többet, mint amit te lehetségesnek gondoltál.

9. Idő

Az idő egy olyan ajándék, amit soha nem vehetsz vissza, és amit soha nem adnak vissza. Szóval, gondold meg jól, hogy kire (vagy mire) áldozod!

10. Osztatlan figyelem

Talán semmiségnek tűnik, de nagyon fontos. Mindig figyelj rájuk, és ne hagyd, hogy a külső dolgok közbeszóljanak, ha a gyerekeddel vagy!

11. Együttérzés

Az élet nem habos torta. Ha rossz dolgok történnek, vagy nem felénk lejt a pálya, akkor is fontos, hogy a gyereked érezze a támogatásodat. Így később ő is együttérzést tanúsít majd mások iránt.

12. Megelégedettség

Általánosnak mondható, hogy folyton többet akarunk annál, mint amink van. Ezért is nagy kincs, ha a gyerekedet megtanítod arra, hogy elégedett legyen azzal, amije van.

13. Kíváncsiság

Tanítsd meg a gyerekedet kérdezni! A „hagyd már abba a kérdezősködést” az a mondat, ami egyetlen szülő száját soha nem hagyhatja el.

14. Eltökéltség

Abban, hogy ki mennyire sikeres, általában az a döntő: mennyire akarja azt. Az eltökéltség valami olyan, amivel már ma hozzásegítheted a gyerekeidet a jövőbeni boldogsághoz.

15. Fegyelem

A fegyelem szabályokat jelent és következetességet. Alapvetően pozitív és megerősítő, nem pedig büntető. A gyereknek meg kell tanulnia, hogyan viselkedjen másokkal, hogyan érhet el eredményt, hogyan valósíthatja meg az álmait. A fegyelem révén megtanulhatja, mit kell és mit lehetmegtennie.

16. Bátorítás

A szavaknak erejük van. Szárnyakat adhatnak egy gyereknek, de össze is törhetik őt. Úgyhogy gondosan válogasd meg, mit mondasz neki.

17. Alkotóvágy

A XXI. században az internet korában, aki alkotni szeretne, az nyugodtan alkothat. A világnak pedig még több alkotóra van szüksége.

18. Nagyvonalúság

Bánj nagyvonalúan a dolgaiddal, hogy később majd ő is nagyvonalúan bánjon a sajátjaival.

19. Spiritualitás

A gyerekeknek tudniuk kell, hogy nem csak húsból és vérből vagyunk. Van lelkünk, szívünk, gondolataink, akaratunk és persze hitünk.

20. Őszinteség és becsületesség

Az a gyerek, aki fiatal korában megtanulja az őszinteséget, később felnőttként is könnyebben lesz őszinte másokkal. Ez pedig azt jelenti, hogy jobban fog aludni, jobban élvezi az életet, és jobban érzi magát másokkal.

21. Remény

Hinnünk kell abban, hogy a dolgok jobbá válhatnak! Ez erőt ad nekünk és kitartást. Segíteni fog minket abban, hogy túljussunk az élet nehezebb szakaszain.

22. Képzelőerő

Amit az elmúlt 20 évben megtanulhattunk, az az, hogy az élet minden egyes nappal gyorsabban és gyorsabban változik. A világ holnap teljesen más lehet, mint amilyen ma volt. És azok, akiknek van képzelőerejük, nemcsak megélik ezeket a változásokat, de létre is hozzák.

23. Tudatosság

A tudatos élet és a tudatos szülői viselkedés nagyon fontos. Néha le kell lassítani, és át kell gondolni, kik is vagyunk, merre is haladunk. És ezt meg kell tennünk a gyerekeinkkel kapcsolatban is.

24. A tanulás szeretete

A tanulás öröme nem ugyanaz, mint jól teljesíteni az iskolában az ötösért, vagy a tanár kedvében járni. Ha olvasunk, kérdezünk, elemzünk, magyarázunk, az maga a tanulás.

25. A természet tisztelete

Az a gyerek, aki megtanulja tisztelni és szeretni az őt körülvevő természetet, meg is tudja védeni. A szülők gyakran kérik a gyerekeket, hogy tartsanak rendet a szobájukban. Miért nem kérjük meg őket arra, hogy a szobájukon kívül is tartsák rendben és tisztán a környezetüket?

26. Lehetőségek

A gyerekeknek szükségük van arra, hogy lehetőséget kaphassanak az új dolgok megtapasztalására azért, hogy rájöjjenek, mi az, amit szeretnek, és amiben örömüket lelik. Mindehhez nem is kell igazán sok pénz a közkeletű véleménnyel szemben.

27. Optimizmus

A pesszimizmus nem tudja jó irányban megváltoztatni a világot. De az optimizmus igen.

28. Büszkeség

Ünnepeld az élet apró eredményeit! Aztán lehet, hogy idővel ezekből az apró sikerekből lesznek az igazán nagy áttörések.

29. Küzdelem a békéért

A béke egy világméretű cél, ezért könnyen gondolhatjuk, hogy kívül esik a hatáskörünkön, és semmit nem tudunk tenni érte. Pedig nem így van: kezdd el a saját környezetedben azokkal az emberekkel, akik körülötted élnek!

30. Önbecsülés

Azok az emberek, akik ismerik önmagukat, jó eséllyel magabiztosak, és megtanulják saját magukat értékelni, becsülni. Aztán pedig felnőttként is jobban becsülik a saját értékeiket – akkor is, ha senki más nem tesz így.

31. Egyediség

Az, ami megkülönböztet minket másoktól, egyedivé is tesz. Ezt nem szabadna elrejteni! Büszkén meg kell mutatni a világnak, hogy észrevegye, méltányolja és örömét lelje benne.

32. Az öledbe ülni

És az öledben könyvet olvasni, mesélni, beszélgetni. Az öledben ülni egy gyerek számára… a legjobb hely a világon.

33. Egy otthon, ahol hazavárják

Az az érzés, hogy tudod, van valahol egy hely, ahova bármikor hazatérhetsz, a legjobb, legédesebb érzés a világon.

34. Hűség a társad iránt

A társad iránti hűség nemcsak a testedre vonatkozik, hanem a szemedre, szívedre, fejedre, lelkedre is. Ha teljesen odaadod magad a partnerednek, azt a gyerek is észreveszi és méltányolja majd.

35. Szeretet

A legfontosabb dolog, amit adhatsz a gyerekednek, az a szereteted.

forrás: http://wmn.hu/2015/11/05/35-ajandek-amit-a-gyerekednek-adhatsz-ezeket-sosem-fogja-elfelejteni/

Én és Pinta gyerekkorunkban mindig együtt játszottunk. Egy utcában laktunk. Meg egy idősek is voltunk. A felnőtteknek ez nem tetszett. Pinta magántanuló volt, tudott franciául, és zongoraórákra járt a palotanegyedbe. Én nagyon jól éreztem magam Pintával és nagyon hiányzik. A pszichológusom szerint ő soha nem létezett. A gyermekénem találta ki egyfajta védekezési mechanizmusból, azért hogy könnyebben, vagy inkább egyszerűbben fel tudjam dolgozni a szüleim kapcsolatának tragédiáját. Ez egy analízis, azt hiszem. Az tény, hogy soha többé nem találkoztam Pintával.

Közben én is megtanultam franciául. Rendszeresen edzek, és a magam részéről köszönöm, jól érzem magam.

Ami furcsa, hogy tegnap kaptam egy levelet Norvégiából. Volt benne egy repülőjegy meg egy levél. Pinta írta. A repjegy augusztusra szól.

Azon tűnődöm, hogy mi nincs rendben. Az analízis szerint Pinta egy védekezési mechanizmus. De hát itt a levél a kezemben. Itt valami elromolhatott. Olyan sok mindent tudok a világról. Bagatell dolgokat is. Például, hogy mi az a kretén. Meg hogy mik voltak a körülményei Gaudi halálának. Tudom, hogy a vitorláshajó nem is a szél tolóerejétől megy előre, hanem a felhajtó erőtől. Angelina Jolie adoptált gyerekeinek nevét (Maddox, Pax és Zahara). Newton harmadik törvényét. Hogy milyen pénznem van Indiában. Ismerem egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértékét a csúsztató feszültséggel szemben. Meg nagyon sok egészen felesleges információt tudok, például az Olimpiai bajnokainkról is. Meg mittudomén, csomó dolgot.

DE.

Akkor a pszichológusom miért tud többet rólam. Vagy a gyermekénemről? Lehet, hogy AZ nem is én vagyok. Vagy ez olyan, mint egy sztetoszkóp, hogy meghallgatnak és tudható, hogy tüdőgyulladásom van? Mert végülis a pszichológus is meghallgatott csak nem sóhajtanom kellett, vagy végül is azt is, csak beszélnem is. Vagy inkább csak azt.

De ő ezeket miért tudja, vagy honnan a bátorság, hogy azt mondja, hogy valaki létezik és valaki nem létezik? Lehet Pintának meg azt mondta, hogy én nem létezem. Vagy lehet, hogy én tényleg nem létezem, csak egy védekezési mechanizmus vagyok: Pinta szülei miatt. Bár az ő szülei nem veszekedtek. Nem tudom, lehet pont a nemveszekedés miatt kellett a védekezési mechanizmus, lehet akkor is kell, én nem tudom. Nem vagyok pszichológus.

Most itt van ez a jegy a kezemben. Akkor most az lehet, hogy megint keresztülmegyek valami traumán, ami miatt szükségem van egy Pintára újra. Most analizálom magam? Itt lehet a baj, aki analizál, annak mindig kell valami megoldásra, vagy megállapodásra jutnia. Azért mondanak EZEK ilyeneket. Kapkodnak. Valaki csakúgy nem létezhet, mi?! De akkor ezt magyarázza meg valaki. Mi van, ha ő nem létezik? Erre biztos nem gondolt szerénytelenségében. Az alapvetése az, hogy Ő van. Mire ez a nyájas nagyképűség?

Még nem döntöttem el, de azt hiszem, Augusztusban meglátogatom Pintát. Lehet, szüksége van rám.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         /D. A./

1. Leányzó, ha felcseperedtél és nyiladozik szíved, csinoskodjál, csöngetyűzködjél, szépen nézz a legényre.
   
   2.Ha kedvedre való, beszéljen hozzá szemed, szóljon hozzá tested mozdulata. Vezesd beszédre, szólaltasd meg! Szavai elárulják, mennyit ér, milyen. Ha parancsolgatva szól, tágíts mellőle - nem jó hím, hitvány ember.
   
   3. Te magad mosakodjál naponta, virágzásodkor, naponta többször is. Mindenekelőtt alfeledet tartsd tisztán. – Ez a férfira is érvényes.
   
   4. Várd el a legénytől szép szavakkal udvarlását. Keresse kedvedet. Ha neked, leánynak nem gazsulál szép szavakkal, vagy csak fukarkodva, akkor neked, a feleségnek még annyira sem keresi kedvedet!
   
   5. Ha csak nem málé, nem tud kinyögni semmit. Az ilyen legény meg annak a leánynak való, aki könnyen szikrázik sok felé. Az ilyen mamlasz férj mellett szikrázhat kedvire.
   
   6. Az ékes szó magában nem sokat ér, ezért kísértsd meg a legényt többször is! Mutassa meg, mennyire bátor, mennyire szavahihető, mennyire esendő szívű, könyörületes.
   
   7. Ha a legény csak babrál rajtad, orcád ékességére, szemed ragyogására ügyet sem vet, nem kérdi, mint vagy evvel, mint vagy avval, óvakodj tőle, mert nem tégedet akar, csak testet.
   
   8. Ne feküdj füttyre! Akkor se, ha már a fene esz érte, mert kevés férfi érti fiatalon, hogy mi szökteti kapubálványra a görgő macskát! Csak akivel értelmesen váltod a szót, annak mondhatod, gyere, mert nem bírom tovább! Az ilyen legény értelmes és érzelmes. Ilyen kevés akad.
   
   9. Vigyázz az anyámasszony-katonája legénnyel! Akit az anyja ugráltat, nem sokat ér, az gyáva férfi. Aki az anyja szavára házasodik, az nem feleséget vesz, hanem szolgálót az anyjának! Minden rossz férjért egy anyát kellene eldöngetni! A fiakat anyjaik, öreganyjaik rontják el. Ezek azt hiszik a nőstény őértük teremtetett, hogy szolgálná őket.
   
   10. Aki igazán szeret, az körülötted sarkantyúzik éjt nap, az megvall és büszke rád!
   
   11. Ne feküdj mosdatlan férfi alá! Ha annyi fáradságot sem vesz, hogy tehozzád tisztán járuljon, méltatlan öled gyönyörére! A piszkos ember nem csak piszkos. Annak lelke is sivár, esze járása pedig egyszerű.
   
   12. A vihorászó férfi nem áhítattal nyúl hozzád. Az vagy éretlen, vagy romlott, vagy barom. Az ilyen neked esik érzéketlenül, nem tud bánni testeddel, nem érti lelked óhaját. Az efféle, ha a legelső volt, kedvedet szegheti örökre! A jóravaló férfi átgondolja, hogy te más vagy, nőstény, de ember, miképpen ő hím, de ember.
   
   13. Templomos meg istenfélő legény nem ugyanaz. A jóravaló férfi benned keresi üdvösségét, általad és veled igyekszik ISTEN-hez!
   
   14. Csalafinta TEREMTŐ lépre csalta teremtményeit! Fene eszi őket, így nemeznek. Mert nem a gyerek iránti vágyért áll meg a nőstény hímjének, hanem azért szaporodik, mert megáll!
   
   15. Szüzességed nem vagyontárgy, nem is harmatos lelked bizonysága. A fehércseléd szűzen is lehet kurva. A szív meg lélek tisztaságán múlik, ez-e, az-e.
   
   16. Ne csúfold legényedet, ha fölsül lábad közén! Ha igen vágyott rád és végre megkap, torkában verhet szíve - bizony csúfra juthat! Ügyetlenség, türelmetlenség is ebbe sodorhatják. Azt követően ha nekirugaszkodik, már előző kudarcának félsze is benne rág. Légy ezért hozzá türelmes, nyugtatgasd szép szavakkal.
   
   17. Ha hetedik izromban sem jut be, az gondra ad okot. Beteg, hitvány, vagy málé.
   
   18. A nagy melák is lehet hitvány, a cingár is fenemód tehetős. Nézd ezért a férfi lábát! Ha izmos lábú, kemény, de nem nagy farú, az jó jel.
   
   19. Inkább másod-harmadmagaddal legyél valódi férfi szeretője, felesége, mint egyes egyedül valamiféle hitványé, mert az nélkülözni tud, mint nőstényt, ennek okáért nem tart sokra. Csak dolgos kezed vonzza, mert tudja, az anyja nem él örökké. Ha mégis nemz, hitvány ivadékot.
   
   20. A háztűznézőbe járó férfit nem azért etetik, mert fognák! Hanem hogy megtudják, milyen evő. A rossz evő, válogatós, turkálós férfi nehéz ember, rossz hím, nem állja helyét sem az asszony lába között, sem a kasza nyelén.
   
   21. Ha csalódtál egy, két, vagy több férfiban, ne rökönyödj meg a férfiállat gyűlöletében!
   
   22. Ha elhagytak, gondold meg, mit hibáztál te magad, ha becsaptak, gondold meg, nem méltatlanokhoz ereszkedtél-e.
   
   23. Sohase általánosíts! Semmiben! Ha egy jóravaló legénnyel mégsem tudtok összegyalulódni, menjetek széjjel békével.
   
   24. Előbb-utóbb minden zsák megtalálja a maga foltját, csak ne kapaszkodj, ne csüngj, mert akkor elfut tőled mindvalahány!

Forrás: Néphagyományunk/Máté Imre: Yotengrit 1. - A rábaközi tudók (sámánok) szellemi hagyatéka

1. Ifjú, ha fölcsöpörödtél, és hevesen ver szíved, lányra nézve ha úgy érzed, mintha zsákot szorítanának melledre, tudhatod, szerelembe estél!
   
   2.Közeledj a leányhoz, de ne lüttyőn, ne málén, ne is kakaskodva, hanem szép szerrel. Keresd egyedüllétében, úgy szólítsd meg. Közönséges szóbeszédből kerekíts az ő dicséretére. Méltasd szép orcáját, kecses járását, szeme ragyogását, hanga csöngését. 
   
   3. Ne ugorj neki hatra vakra! Inkább beszélj madarakról, virágokról. Megláthatod mennyi lélek árad belőle. Válaszaiból megtudod, hogy azok csak bűk meg bák e, vagy lelke nyitott kapuján fény árad e kifelé! Nagy kincs ám a mesékben élő lelkű leány!
   
   4. Ha tüzes leányra vágyól, aki alatt kiég a gyöp ha reá ül, ne hidd, hogy az ilyen, akit nyaggathatsz nyakló nélkül! A forróvérű leány belebetegszik ha csak nyaggatják. Ameddig nincs teljes bizalma, vagy fél a gyerektől, nem enged meg neked annyi mindent mint a hűvösebb vérű, vagy simogatásra, gyúrásra nyugalmat lelő nőszemély. A járatlan férfi azt hiszi, húha, ezek aztán de hevesek! Épp nem azok, de könnyen játszanak a legénnyel. Az ilyenek ráérnek kitárulkozni - azt mondják róluk: erkölcsösek! Ez a fajta ritkán veszti el a fejét - az ilyen játszik a legénnyel és megfogja férjnek a legmegfelelőbbet. Ne morcoskodj ezért, ha a leány mancsodra üt, s azt mondja: ne tapogass végnélkül! Ha az ilyen leány bizalmát leli benned, akkor tudod meg igazán, milyen a menny béli boldogság - légy tehát türelemmel.
   
   5. Ha már messzire jutottál vele, ne kapd el, ne csípd le, hanem mondd neki: igen kívánlak, engedd hogy kigomboljalak, megemeljem szoknyádat. Mondd neki, szereted, vond magadhoz, csókold meg szemét, száját, orcáját, nyakát, gyöngéden, illetődötten. Ha megemelheted szoknyáját, térdelj elébe, szídd magadba szagát, csókold meg ágyékát, mert virág az ő teste, titkos értelmű rózsa.
   
   6. Ne gyurmáid emlőit, nem kovász az! Gyöngéden, értelmesen foglalatoskodj azokkal.
   
   7. Mosakodj alaposan! A büdös legényre azt mondják: rohatt répa. Ennek okáért ne bűzölögjön pofád, lábad, alfeled! 
   
   8. Ne csábíts leányt szórakozásra! Csábításból ha szerelmet hazudozol, boldogasszony átka ront meg, mintha gyújtogatnál!
   
   9. Nem minden leány gyöngéd. Akad szép számmal durva is. Az ilyent hagyd meg a hasonszőrű kannak. Vicsorgassanak egymásra, mint a dühödt kutyák. Az ilyennek ha szépet mondasz, röhög vihorászik. 
   
   10. Kerüld az idétlen nőszemélyt is. Azt aki minden szavad után az anyjához, meg barátnéhoz szalad, amelyik nagydobra veri a viszonyt - sikítozik, ha hozzáértél. Azért sikítozik, hogy ország-világ tudja meg, őt te kerülgeted. Ezek igen egyszerűre szabott lelkek. Ha te magad valaki vagy, adsz magadra, igyekezzél gyalult családból házasodni, mert lehetsz tudó, bácsa, táltos, garabonc, kiváló bárminémű művességben, tudományban, családod feleséged magasságán reked. Amilyen az asszony, olyan a család!
   
   11. Ha leány veled szerelembe esvén megadja magát, úgy térdelj elébe, mintha imádkoznál. Mert istenek teremtő műhelye az ő teste! Teremtés titkába vonatsz be az ő lába között. Áhítattal, istenfélelemmel nyúlj ezért hozzá, ne gyöngén, nyavalyásan, hanem gyöngéden, mintha szirmát könnyen hullató virág volna, mintha magvát hullató búza volna kánikulában.
   
   12. Előtte mosakodj meg, utána mosakodj meg, mondj köszönetét és másnap kedveskedj ajándékkal!
   
   13. Ne szűrd össze a levet hozzád nem illővel. Alkalomra se, mert az alkalomból keserves élet lehet! Ennek sok csínja-bínja van. Semmiképpeg sem vezet jó házassághoz, ha egyikük lassan lohad a szerelemben, a másik gyorsan, ha egyikük korán-, másikuk későn kelő, egyikük álmatlan, másikuk nagy alvó, egyikük húsos, másikuk tésztás, egyikük kuporgató, másikuk szertelen, egyikük marhaétkű, másikuk madárétkű.
   
   14. A leány után koslató férfi mutatkozzék a lányos háznál! Kéredzkedjék bé, ha már biztosra veszik, hogy egymásnak valók volnának. Ez jó út, az alapos ösmeretség útja. Így világosodik meg, minő ember is a férfi, így világosodik meg, minő család a leányé. A férfi megmutatja mit tud, milyen étkű, meg miegymás. A leány is színt vall akaratlan, mégha fölcsöngetyűzetlenül is bolondító, akkor tényleg az. Lakva ösmerik meg egymást az emberek.
   
   15. Mindettől még nem okvetlen jó szerető. Csak ha hetedszerre is bevált, akkor az. Annak bizonyítása pedig adassék meg neki!
   
   16. A szerelem virágokkal megrakott szekérhez hasonlatos, de ha nincsen rúdja, nem jut célba! Mert noha a lélek rezdülése igen fontos, meg minden abból következik, de következzék, és következzék alaposan, élvezetesen! A szeretkezésben kezdő nő suta, a kezdő férfi ügyetlen. Az igencsak fölajzott férfinál hamar vége van, az igencsak fölajzott nő bőre tágul. Ezért ne ítélkezz a fölött, kinek szeme szerelem éhségétől kopog! Mert az elhamarkodott ítélet. Ne mondd a nőnek, ej no, de kiadós vagy! - Mert csak kiéhezett. Ha nem az volna, talán belegebednél, míg bejutsz! Ha többször egymással - akkor mindenre fény derül.
   
   17. A fehérnép épp úgy vágyakozik, mint a férfinép, sőt alaposabban, csak másként melegszik, másként hűl, ezért az öregebbek okítsák meg efelől a kislegényt. Az ifjú ügyeljen a nő szeme rebbenésére, ajka ívelésére, teste mozdulataira, hogy az Őt megelőzőleg elérje a gyönyör tetejét. Ha meg utána ő elérte, ne forduljon le róla, hanem babusgassa továbbsimogatással, kedves szóval! A szerelem szeretkezésestül égi eredetű. 
   
   18. Vonzalomban fontos a szem gyönyörűsége, vonzalomban fontos a tapintás gyönyörűsége, vonzalomban fontos a szavak gyönyörűsége, vonzalomban legfontosabb az orr gyönyörűsége, a szag. A bika orra szagra tágul, az eb szagot követ. Szaglásunk dönti el, kihez vonzódunk, kit kedvelünk. Szagra gerjed az ember hímje is. A természetes szagba ha mocsok bomladéka elegyedik, taszít, a vágyakozó tiszta nő szaga vonz, bolondít. 
   
   19. Ne vedd szájadra oktalanul, úton útfélen a szeretkezés szavait, de a szerelmesek egymás között nevezzenek mindent nevén. Az érzelem számít - akiknek a szeretkezés nem vétek, azoknak szépek a hozzá való szavak.
   
   20. Szeretkezésben mindent szabad, ami a feleknek megfelel. Ne tukmálj szerelembéli társadra ötletet, amitől ő fanyalog! Semmit se művelj, amiről tudod, hogy egyiketeknek vagy másikatoknak nem jó, de ne zárkózz el semmitől, amiről még nem tudod, gyönyört okoz-e vagy sem. Figyeld szerelembéli társad óhajait, tapasztald meg, mire zsong, mire nem. A férfi, ha nem önmaga kéjét keresi, hanem ha kéjt akar okozni, örömöt, gyönyört, a nő gyönyörén át nyeri el önmagának a legszebbet. Mert az visszahat rá a lélek szárnysuhogásával. 
   
   21. A nő, ha virágzik, - ez havonta esik - többnyire nem akar. A férfi ilyenkor ne nyaklassa - akkor se, ha gondja van, bánata. Két, vagy több feleség, szerető, erre nem orvosság, mert idővel ízük, szaguk kiegyenlítődik, és általában egy időben virágoznak. A férfi ember ilyenkor maradjon parlagon. Ereje így újhodik. Az ember fajzat eképpen alkottatott.
   
   22. Ha feleséged, vagy szeretőd teherbe esik tőled, és meglep ennek hírével, mutasd örömödet, vagy mutass örömöt, akkor is ha hideg futkároz hátadon! A férfi sohase morogjon, ne fanyalogjon, mert a nő lelkéből szűre nyomban kitétetik. Minden férfi felesége, szeretője elcsábítható - habár nem is mindenkor és mindenki által -, ha az nője terhességét örömtelenül vette hírül. A nőnek az nagy élmény. Ha gyönyörén osztoztál vele, osztozz ebbéli örömén is! A magzat közös magzat és nőd kitüntetett azáltal, hogy tőled fogant.
   
   23. Torkold le anyádat, ha feleséged ellen lázit! Nem anyádnak, nem apádnak házasodsz! Azt mondják: házasodik. A férfi elmegy apjától-anyjától saját nőstényéhez, hogy avval családot alapítson.
   
   24. Ne vigyél asszonyt anyád-apád otthonába. Ha nem költöznek saját udvarba, a nő családjába simuljon a férfi, ne fordítva. Az anyja házánál örökös a leány, napa házánál cseléd. Mentül butább a férfi anyja, antul inkább rajt hajt menyén, megkeserítené annak életét. Meg ipa-napa házánál nem is igen meztelenkedhet, nem virgonckodhat a menyecske.
   
   25. Meztelenkedni, virgonckodni pedig fontos. Az asszony tegye magát, hogy a férfi szeme rajta legyen, mert csak akkor látják, ha nézik. Ha nem nézik, nem látják, mintha nem is volna.
   
   26. A férfi holtáig udvarolja körül a nőt, és ha az kegyes volt hozzá, kedveskedjék neki ajándékkal.
   
   27. Fiatal kor szerelme fiataloké, meglett kor szerelme megletteké, öreg kor szerelme öregeké. Mind három szerelem szívet üdítő a maga módján. Nagy korkülönbséggel ezért ne házasodj. Vén fejjel ne szerezz fiatal feleséget! Még mindig jobb, ha az asszony öregebb. Orcája megráncosodhat, de teste fönséges maradhat.
   
   28. Szeretkezés előtt is, után is hideg vízben mosd meg, és ne járj szoros gatyákban. Így tovább maradsz férfi.
   
   29. Nőstényeddel beszéld meg, mi jó neki, mi nem. Ha az ISTENEK-nek ez nem volna így tetsző, rendezhették volna a szaporodást másképpen, példának okáért szaporíthatnák az ember a muskátlihoz hasonlatosan. 
   
   30. Akinek titkolt szeretője van, mert másként lehetetlen, tekintettel erre, tekintettel arra, ne verje nagydobra viszonyát. Ne fektess feleségeddel közös ágyadba idegen nőt! Férjes asszony házában ne mulass, mert ha ottkapnak halálfia lehetsz. Mert ha tudja, sejti is a kapcsolatot, más sejteni, tudni, mint megélni! Aki házastársa ágyába szeretőt fektet, az nem csak csapodár szerető, hanem rossz élettárs is. Ha már ennyire nem kedvelik egymást, váljanak el isten hírével!
   
   31. Ha több nőhöz van közöd, ne akard őket úgy összeboronálni, hogy együtt szeretkezzenek veled. Az csak szeretkezés, annak is csak te szerinted, mert ők talán viszolyognak egymás testétől, egymás szagától. Ha nőid ösztökélnek erre - csináld, de azt is tudhatod, hogy „legénymarcsákat" szeretsz. Mindent lehet, ami nem árt másnak, amit egyöntetűen mindannyian akarnak. Mindez szeretkezés. Szerelem csak kettességben fakaszt virágokat.
   
   32. Ne ereszd széllé kettességtek titkait, akkor se, ha szétmennétek. A következőnek se újságold, hogy az előző ezt meg azt csinálta, így meg úgy művelte. Ha szép volt, zárd be szívedbe szép emlékként. A szerető viselkedését kibeszélni súlyos vétek. Legrondább, amikor férfiak italozva nőkről vihorásznak, akik bizalommal voltak hozzájuk. Ha érdekesség adódott és nem bír megállni benned, mondd el, de senkit se nevezz meg!
   
   33. Ha asszonyt viszel, vidd vele gyerekeit is, mert aki gyerekes asszonyt szeret, az gyerekestül, kölyköstül-verebestül szereti őt. Ha így nem szereti, meg nem így szereti, nem szereti sehogyan sem, csak kívánja! 
   
   34. Lehetőleg ne sötétben szeretkezz! Sötétben a férfi nem látja kedvese orcáját, ajka pirosodását, teste ívelését, nem tud szeméből olvasni! A nő is látni akarja az ő szerelmese orcáját, látni mozdulatait.
   
   35. A férfi figyelje kedvese, lélegzetét. Tapasztalt férfiakként: ha a boldogított nő negyedszeri magaslata összefolyik élvezete ötödszöri magaslatával - és nem sikíthat, megzavarodhat lélegzete, elájulhat, meg is halhat! Segítsd ilyenkor könnyed mozgáshoz, hogy teste ívbe emelkedhessék, - ne csókold, hogy sikíthasson, mert ösztöne ez. Teste hajlik, mint a szőlőkacs, sikongat. A férfit ez fölöttébb serkenti. A csöndesen élvező nőt hamar megunják, mert lelke faláról a visszhang nem hallatszik.
   
   36. A nagyon forróvérű asszonyt, aki alatt kiég a gyöp, ha ráül, csak olyan helyen szeretgesd, ahol sikongathat. Föltéve, ha képes vagy belőle sikolyt csiholni! Ehhez nem ölögendő, hogy derék kan legyél, figyelmes szeretőnek kell hozzá lenned!
   
   37. Szeretkezés után a férfi kecmeregjék föl és kedveskedjék itallal. Ez ősi szokás. Végezetül is mosakodjatok meg, külön-külön, vagy együtt, mert az is kéj lehet, öröm, boldogság. A férfi jól teszi, ha heréit hideg vízben mossa. Azoknak hideg köll - azért teremtettek csüngőre. A férfi így tovább férfi, s az jó, mert a vágy holtig kísért.
   
   38. A szerelem nem csak ifiú népek jussa, öregeké is! Szeress, szerelmeskedj, szeretkezz! Mert istenektől van ez, az élet továbbviteléért. Ha szépen szerettél, szerelmeskedtél, szeretkeztél, leend mi agg korodban lelkedet melengeti és boldog leendesz avval, ki boldogsághoz segített. Ez a boldog élet titka gyerek kortól agg korig, bölcsőtől koporsóig, küszöbtől eresz aljáig. Három Ősünk így hagyá ránk, nagy táltosok, bölcs bácsák ekként taníták!
   
   Forrás: Néphagyományunk/Máté Imre: Yotengrit 1. - A rábaközi tudók (sámánok) szellemi hagyatéka

Az amerikai tudósok először a hetvenes években kezdték el közelebbről vizsgálni a házasságokat, mivel rohamosan nőtt a válások száma. Éppen ezért "laboratóriumi" körülmények közé vitték a témát, hogy rájöjjenek, mi az egészséges és tartós kapcsolat titka. Főként arra voltak kíváncsiak, hogy vajon minden eset más és más, vagy van olyan közös tulajdonság/gyakorlat, ami roncsolja a kapcsolatokat.

A kutatás egyik úttörője John Gottman volt, aki kollegájával Robert Levensonnal a Washingtoni Egyetemen vizsgált friss házasokat. A pároknak nem kellett mást tenniük, mint válaszolni pár egymással kapcsolatos kérdésre, miközben elektródákkal figyelték a testük reakcióját (vérnyomás, pulzus, izzadás). Ezután a kutatók hazaküldték őket, majd hat évvel később utánajártak, hogy kik maradtak közülük házasok.

 Ezután két csoportra bontották őket: a „mesterekre” és a „tragédiákra”. Előbbiek nyilván azok, akik még mindig együtt voltak, utóbbiak azok, akik elváltak, vagy boldogtalanok voltak a házasságukban.

Amikor összehasonlították a mesterek és tragédiák hat évvel korábbi "eredményeit", rájöttek egy teljesen tiszta nyomvonalra: bár külsőre mindnyájuk viselkedése nyugodt volt, az elektoródák által mért értékek mást mutattak: a tragédiák szívverése szaporább volt és többet izzadtak - tehát a fiziológiailag legaktívabbak kapcsolata romlott a leggyorsabb ütemben.

 És, hogy a kettőnek mi köze van egymáshoz? A fiziológiai tünetek tökéletesen megfeleltek a védekező/támadó módnak. Egy beszélgetés levezetése a társukkal mellettük olyan volt, mint egy vicsorgó tigrissel szembetalálniuk magukat. Még akkor is, amikor kellemes dolgokról meséltek, folyamatosan fel voltak készülve arra, hogy támadniuk kell vagy védekezniük.

 Ezzel szemben a mesterek mindvégig nyugalomban voltak, látszott az a maguk köré teremtett "buborék", amiben mindketten kényelmesen érezték magukat.

Hogy ez miért is van, újabb kísérlet következett. 130 friss házast figyeltek meg "akcióban". Elhívták őket egy kellemes szállodába, ahol azt kellett tenniük, amit amúgy is tennének nyaraláskor: pihizni, enni, medencében fürdeni, dumálni. Gottman itt megfigyelte, hogy mi is az a kulcsfontosságú dolog, ami a boldog párokat jellemzi. A nap folyamán a párok folyamatosan kapcsolódási kísérleteket tettek egymás felé. Például a férj, akit érdekelnek a madarak, felkiáltott, hogy: "Nézd, milyen gyönyörű az a madár!". A feleség erre többféleképpen reagálhat: sehogy, felháborodással, amiért megszakította az olvasásban, vagy lelkesedéssel és érdeklődéssel. Akármilyen pitiáner a példa, és nem egy ilyen helyzeten múlik, de jól mutatja a kapcsolat alakulását. Azok, akik az esetek többségében reagálnak a párjukra, érdeklődnek az apróságaik iránt is (még akkor is, ha fáradtak, akkor is, ha őket baromira nem érdekli), egy boldog és kiegyensúlyozott társat kapnak. Így Gottman megállapította, hogy egy idő után az intimitásnál is fontosabb a tartós kapcsolathoz a kedvesség és a nagyvonalúság.

A mesterek tehát a hála és értékelés mentén mozognak. Nem mindegy, hogy azt nézzük a másikban, ami rossz és kritizálható, vagy tiszteljük és értékeljük a jó tulajdonságait. Akik folyamatosan kritizálják párjukat, egy idő után a jó tulajdonságaik 50 százalékát már észre sem veszik és abban is rosszat látnak, ami valójában nem az. Ez nem csak lelkileg, hanem fiziológiailag is veszélyes, ugyanis azt is kimutatták, hogy egy sima náthát is nehezebben küzd le olyasvalaki, aki ilyen környezetben él. A kedvességet lehet egy veleszületett tulajdonságnak venni, de érdemes inkább izomként tekinteni rá, amit gyakorlással lehet erősíteni - mondja Gottman – és kezdjük el minél előbb, mielőtt végleg megmérgezzük a kapcsolatunkat.

(Forrás: Business Insider)

“Mindenkinek csak egyetlen igazi megbízatása van: hogy önmagára találjon. Végezheti, mint költő, mint őrült, mint próféta, vagy mint bűnöző. Ez nem a mi dolgunk, sőt végső soron jelentősége sincs. Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy megtaláljuk saját magunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig.”

„Mindig túlságosan szűkre szabjuk személyiségünk határait. Csak azt számítjuk bele, amit egyénnek nevezünk, és amit megkülönböztetünk a többitől. Pedig valamennyien magunkban hordozzuk a világ egészét, (...) ugyanúgy a lelkünkben is benne van mindaz, amit az emberi lélek valaha is átélt.”

„Mert az ember a legnagyobb és egyetlen értelmes dolgot, amit tehet, akkor cselekszi, ha természetadta képességeivel önmaga megvalósítására törekszik. Ezért mondtam régebben olyan gyakran neked: ne a gondolkodó vagy az aszkéta példáját másold, hanem légy önmagad, törekedj önmagad megvalósítására!”

„A szerelem nem kér, nem követel. A szerelemnek olyan erősnek kell lennie, hogy önmagát bizonyítsa. Akkor már nem vonzódik, hanem vonz.”

„Létezik benned a csendnek egy olyan tisztása, egy rejtett szentély, ahová bármikor visszatérhetsz, és ott az lehetsz, aki valójában vagy.”

„Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud.”

„A boldogság szeretet kérdése, semmi másé. Aki szeretni tud, az boldog ember.”

„Az embernek meg kell kísérelnie a lehetetlent, hogy a lehetségest elérje.”

„Ha valaki megtalálja azt, amire szüksége van, akkor azt ne a véletlennek köszönje, hanem saját magának, saját vágyakozásának, saját kényszerítő erejének.”

„Amíg nem ismerjük, nem vesszük komolyan, nem tiszteljük magunkat, nem békülünk meg önmagunkkal és nem éljük saját életünket, addig csupán, mint a marionett, külső hatásoknak és törvényeknek engedelmeskedve, idegen életet élünk.”

„Végül azonban képtelen volt már tovább rejtőzni és lapulni, ahhoz túlságosan naggyá nőtt benne a fájdalom, márpedig ha a fájdalom elég nagy, akkor, mint ti is tudjátok, ismét előre visz az út.”

„Az ember azonban nem csupán önmaga, hanem egy olyan egyszeri, egészen különös, minden esetben fontos és figyelemre méltó pont, melyben a világ jelenségei keresztezik egymást - csak egyetlenegyszer és soha többé úgy, ahogy épp akkor. Ezért fontos, örök és isteni minden ember története, ezért csodálatos és minden pillanathoz méltó minden ember, ameddig csak él.”

„A dolgok, amelyeket látunk (...), megegyeznek azokkal, melyek bennünk rejtőzködnek. A legtöbb ember azért nem él valódi életet, mert a külső világ képeit tartja valódinak, saját, belső világát pedig egyáltalán nem engedi megszólalni. Így is lehet boldog az ember. De ha egyszer megbizonyosodtunk, hogy másként is lehet, akkor nem választhatjuk a többség útját.”

„A szeretet nem érzelem, hanem cselekvés. A szeretet mindig a másik emberért létezik. Nem azért szereti a másik embert, mert viszontszeretetet vár. Örül a viszontszeretetnek, de nem azért szeret, hogy őt szeressék. A valódi szeretet nem vár a másik szeretetére, már akkor is szeret, amikor a másik ember még nem szeret, és azután is szeret, amikor a másik már nem szeret. Szeretni annyit jelent: adok, nem pedig kapok. Adom önmagamat, adom örömöm, bánatom, érdeklődésem, együttérzésem, barátságom, hálám, értelmem... A szeretet lényege a másik-centrikus gondolkodás és cselekvés. A szeretet törődő és felelősségteljes. Figyel a másik ember kimondott és kimondatlan igényeire. Szükséges hozzá a másik ember tisztelete. Akit szeretek, annak tisztában vagyok egyéniségével. Őt szeretem, nem egy illúziót, egy képet, és nem azt, akinek szerintem lennie kéne. Ehhez pedig ismernem kell őt. Szent Ágoston mondta, nem lehet valakit szeretni, akit nem ismerek, és nem lehet megismerni valakit, akit nem szeretek. A szeretet lényege, hogy nem függ semmitől. A szeretet elfogadás. A szeretet elfogadja a másikat, ahogy a másik van. Nem akarja megváltoztatni. Megváltoztatni csak önmagunkat lehet. Lehetetlen mások szeretete önmagunk szeretete nélkül. Szeretni azt jelenti, fény és melegség vagyunk a másik számára. Minél inkább szeretünk és odaajándékozzuk magunkat, annál értékesebb lesz életünk."

Istennel beszélget egy szent ember.

- Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol?

Isten odavezeti két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi az embernek, hogy betekintsen. A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval. Az embernek elkezdett csorogni a nyála. Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Az összes éhezett. Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal. De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni. A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva. Isten ekkor azt mondta:

- Amit most láttál, az a Pokol volt.

Majd mindketten a második ajtóhoz léptek. Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában. Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől ismét elkezdett folyni a szent ember nyála. Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben. De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással. A szent ember ekkor azt mondja Istennek:

- Én ezt nem értem!

- Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten - ez igazából csak "képesség" kérdése, ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak.

A hála felerősíti a pozitív érzelmeket. Ez azért fontos, mert kutatások bizonyítják, hogy a pozitív érzelmek hamar elhasználódnak. Olyan gyorsan alkalmazkodunk az életünk pozitív fordulataihoz, hogy egy új autót, egy új férjet vagy egy új cipőt hamar magától természetesnek veszünk, így az újdonság erejével a hozzájuk kapcsolódó pozitív érzelmek ereje is elhalványul. Ha viszont behozzuk a képbe a hálát, akkor elkezdjük hosszabb távon is értékelni ezeket a dolgokat és személyeket, és kevésbé tekintjük magától értetődőnek őket. Robert Emmons szerint ez a fajta hála lehetővé teszi azt is, hogy jobban kivegyük a részünket az életből és az élvezetekből: az életünk résztvevői leszünk, és nem csak a nézői.

A hála azonban nemcsak a pozitív érzelmeket erősíti fel, hanem blokkolja is a negatívokat. Olyan érzelmekről van szó, mint az irigység, a harag vagy a bánkódás, amelyek jó eséllyel hatástalanítják a boldogság érzését. Emmons szerint erre logikus magyarázat van, hiszen egy időben nem érezhetjük hálásnak és irigynek is magunkat, ez a két érzés ugyanis nem összeegyeztethető egymással, vagyis a hálánk jó eséllyel kioltja a negatív érzelmeinket.

A hála gyógyírt jelenthet a stressz ellen is. Egész pontosan a hálára kiélezett emberek könnyebben boldogulnak a traumák, a csapások és a szenvedések feldolgozásával. Emmons ezt azzal magyarázza, hogy a hála olyan perspektívát ad, amelyből könnyebb megérteni és feldolgozni az élet negatív eseményeit.

Ebbe a sorba tartozik az is, hogy a hála jót tesz az önértékelésnek. A szakember szerint ez ezért van így, mert ha hálásak vagyunk, akkor úgy érezzük, hogy valakinek fontosak voltunk – voltak, akik gondoskodtak rólunk, és segítettek bennünket, hogy eljussunk oda, ahol épp vagyunk. És ha felismerjük, hogy mások meglátták bennünk az értéket, akkor előbb-utóbb mi is meglátjuk magunkban.

Ha egy definícióval szeretnénk beazonosítani a hálát, akkor azt mondhatnánk, hogy egyet jelent a köszönettel, a velünk történő jó dolgok számbavételével, a felfigyeléssel az apró örömökre és mindenre, amit megkapunk. Kicsit olyan, mint ha úgy élnénk az életünket, hogy minden egy csoda lenne benne. Nem utolsó sorban pedig segít koncentrálni arra, amink van, ellentétben azzal, amink nincs.

Nem arról van szó, hogy azok, akik rendszeresen hálát adnak, már-már betegesen rózsaszínben látják a világot, mindössze annyit tesznek, hogy tudomásul veszik a jó dolgokat az életükben. Mert amúgy hajlamosak vagyunk ezeket maguktól értetődőnek venni.

A hála és az érzelmi, illetve fizikai jólét közötti összefüggéseket két amerikai pszichológus, a már említett Robert Emmons és Michael McCollough tárta fel egy nagyszabású, több száz ember részvételével zajló kísérletben. Az embereket három csoportba osztották, és mindegyiküktől azt kérték, hogy naponta vezessenek naplót. Az első csoportnak a nap eseményeiről kellett írni, függetlenül attól, hogy ezek pozitívak vagy negatívak voltak-e. A második csoportnak a kellemetlen eseményeket kellett feljegyeznie, míg a harmadik tagjainak azokat a dolgokat és eseményeket kellett listáznia, amelyekért hálát érzett. Az eredmények azt mutatták, hogy a hálálkodó csoportban lévő emberek éberebbek, lelkesebbek, határozottabbak, energikusabbak és optimistábbak voltak a naplóvezetés idején. Egyúttal kevesebb stresszt éltek meg, jobban aludtak, többet mozogtak, és nagyobb valószínűséggel segítettek másoknak. A pszichológusok a kísérlet alapján többek között arra jutottak, hogy a hálaadás kreatívabbá teszi az embereket, erősíti az immunrendszerüket és a társas kapcsolataikat is.

Hogy lehet megismerni a profi hálaadót? Gyakran hallhatunk a szájából olyat, hogy mennyire szerencsés, milyen jól jött ki a lépés, mennyire jó dolga van. Általában nem arra összpontosít, amije nincs, hanem annak örül, ami az övé. Minél inkább meglátja a jót, annál több jót lát maga körül.

Ha esetleg a rengeteg előny ellenére is nehezünkre esne köszönetet mondani, van pár módszer, ami közelebb vihet ehhez az áldásos gyakorlathoz. Elképzelhetjük például, hogy mindent elveszítünk, amit a magunkénak gondolunk, és amitől komfortos az életünk, legyen szó akár az otthonunkról, a képességeinkről, arról, hogy járunk, látunk, hallunk, ízlelünk. Aztán képzeljük el azt, hogy ezeket egyesével visszakapjuk, és gondoljunk bele egy köszönöm kíséretében, hogy milyen jó dolgunk van.

Ha viszont tényleg azt érezzük, hogy rosszul megy a sorunk, akkor is érdemes bevetni a hálaadás kártyát, és megkérdezni magunktól, hogy mi a jó abban a sok rosszban, amit történik velünk, és mit lehetne tanulni, hogyan lehetne hasznot húzni belőle. Válsághelyzetekben érdemes még jobban felpörgetni a köszönömöket, mert ahogy Emmons mondja, a hála egyfajta pszichológiai immunrendszerként szolgál, amely megvédhet minket, ha baj van. Azt Emmons is elismeri, hogy a hálaadás figyelmet és erőfeszítést követel, de azt állítja, hogy az egészségünkben és a boldogságszintünkben olyan minőségi változást hoz, amiért simán megéri.

A legkézenfekvőbb módszer azonban a sokat emlegetett hálanaplóírás, ami annyiból áll, hogy mindennap összeszedünk és leírunk egy tetszőleges számú listát – mondjuk három, öt vagy, ha már belejöttünk, akár tíz olyan dolgot is –, amiért hálásak vagyunk.

A szakemberek szerint azonban nem elég érezni a hálát, hanem érdemes ki is mutatni annak érdekében, hogy a jótékony hatásait kiaknázhassuk. A témában az amerikai Templeton Alapítvány készített a tavaly egy nagyszabású felmérést, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 90 százaléka állította magáról, hogy hálás a családjáért, 87 százalék pedig a barátaiért, mégis csak az 51 százalékuk gondolt erre napi szintén, és csak 48 százalék fejezte is ki a háláját rendszeresen valamilyen formában. Ez a feltűnő szakadék az érzés és a cselekvés között Robert Emmons szerint annak tudható be, hogy a kapcsolatainkban feltételezzük, hogy a másik tudja, hogyan érzünk, ezért nem is kell részleteznünk neki, hogy hálásak vagyunk. Másrészt a hála kifejezésével elismerjük azt a kötelezettséget is, hogy viszonoznunk kell azt, amit a másiktól kaptunk, és talán ezért is nehezünkre esik köszönetet mondani azoknak, akik igazán közel állnak hozzánk. Azokban a felszínesebb kapcsolatokban viszont, amelyekben nincsenek különösebb elvárások, könnyedén szórjuk a köszönömöket, gondoljunk csak a pincérre az étteremben vagy az eladóra a boltban.

forrás: http://vs.hu/magazin/osszes/adjon-halat-hogy-halat-adhat-1127#!s0

Egy öreg kínainak olyan csodálatos fehér lova volt, hogy az ország leggazdagabbjai irigykedtek rá. Valahányszor sok pénzt ajánlottak fel neki a lóért cserébe, az öregember így válaszolt:

– Ez a ló sokkal többet jelent nekem, mint egy állat, ő inkább barát, nem adhatom el.

Egy napon a ló eltűnt. Az üres istálló előtt összegyűlt szomszédok már mondták is a véleményüket:

– Te szerencsétlen bolond, sejteni lehetett, hogy el fogják lopni tőled ezt az állatot! Miért nem adtad el? Micsoda balszerencse! – A paraszt azonban óvatosabb maradt:

– Ne túlozzunk, mondjuk csak azt, hogy a ló nincs az istállóban! Ez tény. Minden más csak a ti értékelésetek. Hogyan lehetne tudni, hogy ez szerencse vagy szerencsétlenség? A történetnek csak egy töredékét ismerjük. Ki tudja, mi fog történni?

Az emberek kinevették az öregembert. Jó ideje már bolondnak tartották. Két héttel később visszajött a fehér ló. Nem lopták el, egész egyszerűen csak elszabadult, és mintegy tizenkét vadlóval együtt tért vissza kiruccanásáról. A falusiak újra összegyűltek:

– Igazad volt, nem szerencsétlenség, hanem áldás, ami történt!

– Én ezt azért nem mondanám. Elégedjünk meg csak annyival, hogy a fehér ló visszajött. Hogyan tudhatnám, hogy ez szerencse-e vagy baj? Hiszen ez csak egyetlen fejezet. Meg lehet ismerni egy könyv tartalmát egyetlen mondat elolvasása után?

A falusiak szétszéledtek, meg voltak győződve arról, hogy az idős ember összevissza beszél. Kapni tizenkét gyönyörű lovat minden kétséget kizáróan égi ajándék. Hogyan is lehetne ezt tagadni? A paraszt fia elkezdte a vadlovak betörését. Az egyik levetette magáról és összetaposta. A falubeliek ismét eljöttek, hogy elmondják a véleményüket:

– Szegény barátunk, igazad volt! Ezek a lovak nem hoztak neked szerencsét. Lám most egyetlen fiad nyomorék lett. Ki segít majd neked idős napjaidban? Igazán sajnálatraméltó vagy!

– Ne szaladjatok ennyire előre – válaszolta nekik a paraszt. – A fiam nem tudja többé használni a lábát, ez minden. Ki tudja megmondani, mit hoz ez majd nekünk? Az élet apránként mutatkozik meg, senki nem tudja megmondani a jövőt.

Nem sokkal később kitört a háború, és a falu összes fiatalemberét besorozták, kivéve a nyomorékot.

– Öregember – panaszkodtak a falubeliek –, igazad volt, a fiad ugyan nem tud járni többé, de legalább melletted marad, míg a mi fiaink mennek a halálba.

– Kérlek benneteket – válaszolta a paraszt –, ne ítélkezzetek rögtön. A fiaitokat besorozták a hadseregbe, az enyém itthon marad, ennyit tudunk mondani csupán. Isten tudja, hogy ez jó-e vagy rossz.